Magyar Pedagógia

A MARSI-R kérdőív kipróbálása és az olvasási stratégiahasználat feltárása 5–8. évfolyamon

Blanka Tary — 2024-09-30

A magas szintű szövegértelmezés számos, egymással szorosan összefüggő tudáselem elsajátítását és gyakorlását feltételezi, amelyek egyikét az olvasási stratégiák jelentik. A magyar tanulók olvasásistratégia-használatáról és az azokat befolyásoló tényezőkről viszonylag keveset tudunk, ami minden bizonnyal összefügg a magyar tanulók stratégiahasználatának megismerésére alkalmazható megfelelő eszközök alacsony számával. Az említett hiányosságok mérséklése érdekében munkánk célja (1) a nemzetközi szakirodalomban széles körben alkalmazott Metacognitive Awareness of Reading Strategies Inventory (MARSI, Mokhtari & Reichard, 2002) átdolgozott változatának, a Metacognitive Awareness of Reading Strategies Inventory – Revised (MARSI-R, Mokhtari et al., 2018) kérdőívnek a kipróbálása felső tagozatos tanulók körében; (2) a tanulók stratégiahasználati jellemzőinek feltárása; valamint (3) az olvasási stratégiák és a rendelkezésre álló háttérváltozók közötti kapcsolatok elemzése. Keresztmetszeti kutatásunkban 5–8. évfolyamos tanulók vettek részt, összesen 926 fő. Kutatásunk eredményei alapján a MARSI-R kérdőív alkalmazható a magyar felső tagozatos tanulók körében, bár az 5. és 7. évfolyamosok esetében további fejlesztések szükségesek az egyes stratégiacsoportok strukturális validitásának javítása érdekében. A reliabilitásértékek a teljes mintán és az egyes évfolyamokat tekintve mindhárom stratégiacsoport kapcsán elfogadhatóak. A problémamegoldó stratégiák használatában nincs eltérés az évfolyamok között, néhány átfogó és támogató stratégiát viszont a 8. évfolyamosok használnak inkább. Az olvasási stratégiák és a háttérváltozók közötti kapcsolatok általában gyengék voltak. Kutatásunk illeszkedik ahhoz a mintázathoz, mely szerint a magyar tanulók körében az olvasási stratégiák mérésére adaptált, elsősorban angol nyelven kidolgozott kérdőívek faktorstruktúrája teljes mértékben nem reprodukálható.

A hangos olvasási fluencia képességének és összefüggéseinek vizsgálata második osztályos tanulók körében

Steklács János — 2024-09-30

Az olvasási fluencia képessége szoros összefüggésben áll a szövegértő olvasás eredményességével, ezáltal a tanulás sikerességére is hatást gyakorol (Fuchs et al. 2001, Kuhn et al. 2010). Tanulmányunk az olvasási fluencia kialakulása és fejlődése szempontjából egy igen fontos szakaszban, második osztályos korban vizsgálja a hangos olvasási fluencia képességét, jellemzőit és összefüggéseit. A kutatásban 21 iskola 33 osztályának 658 tanulója vett részt. A felmérésben szereplő 144 szóból álló mese olvasására fordított idő átlaga 221,25 másodperc volt, magas, 114,83 másodperces szórás mellett. A diákok percenként 47,38 szót olvastak átlagosan, az elsőre helyesen elolvasott szavak átlaga 45,19 szót percenként. Eredményeink a más nyelveken tapasztaltakhoz hasonlóan igazolták az összefüggést a három komponens, az olvasás ideje, pontossága és prozódiai jellemzői, illetve a szövegértés eredménye között. A hangos olvasási fluencia hazai vizsgálata lehetővé teszi az eredmények értelmezését és elhelyezését a nemzetközi tudományos diskurzusban, illetve megkönnyíti, hogy az ott igazoltak alapján hatékony fejlesztéseket adaptáljunk és alakítsunk ki a magyar olvasástanítási rendszerben is.

Artikulációs tempó és szünettartás spanyol nyelvkönyvek hanganyagában

Dorottya Szabó-Kovács — 2024-09-30

Ebben a tanulmányban az artikulációs tempót, valamint a szünetek és hezitálások arányát a vizsgálom spanyol tankönyvek, az Aula Internacional Plus 1, a Colores 1 és a Nuevo Español en Marcha 1 hangmintáiban. Mint lehetséges változó, a fent említett prozódiai jelenségeket a tankönyvek első, középső és utolsó leckéiből származó felvételein hasonlítom össze. Emellett a kapott adatokat a korábbi tanulmányok során a spanyol anyanyelvűek mindennapi beszédére vonatkozóan mért értékekkel is összevetem. A kapott eredmények szerint csak a Colores 1 mutat eltérő – méghozzá magasabb – átlagos artikulációs tempót, és csak az Aula Internacional Plus 1 rendelkezik eltérő – alacsonyabb – átlagos szünetaránnyal a mindennapi beszélők beszédprodukciójához képest. A tankönyvi hangfájlok szintjét (vagyis az első, középső és utolsó leckét) tekintve a szünetek aránya nem mutat szignifikáns különbséget, az artikulációs tempó viszont igen – bár a Coloresben nő, míg a Nuevo Español en Marchában a leckék előre haladtával csökken.