Magyar Pedagógia

A nemzetközi hallgatók visszajelzése a magyar mint idegen nyelv (MID) kötelező elsajátításáról a MATE-n

2023-09-25T09:39:21+00:00

Jelen tanulmány a MATE-n tanuló nem magyar anyanyelvű ösztöndíjas hallgatók véleményét összegzi a magyar mint idegen nyelv (MID) tanulásával kapcsolatban. A magyar nyelv mint a befogadó kultúra nyelve fontos szerepet játszik a beilleszkedésükben, az oktatásuk folyamatában egyaránt. Felmérésünkben a kötelezővé tett MID-tanórák körülményeit vizsgáltuk az első két évfolyam diákjainak válaszai alapján. A kérdőíves vizsgálat eredménye szignifikáns különbségeket mutat a kurzus megítélésében a származási ország szerint, illetve a Cronbach's Alpha alapján létrehozott kategóriák (Tanóra, Tananyag, Oktató, Számonkérés és Szakmaiság) értékelésekor a tudományterületek, a nemek, szakok tekintetében. Az új tantárgy oktatása során szerzett tapasztalatok, hallgatói visszajelzések egyrészt rámutatnak a multikulturális csoportokkezelésének nehézségeire, másrészt viszont megerősítést nyújtanak a pozitív előjelű állásfoglalásokkal, amit a MID-oktatókkal kapcsolatos szakmai és emberi elismerés kinyilvánítása is bizonyít.

A STEM szakokon és kurzusokon nyújtott egyetemi teljesítményt előrejelző kognitív tényezők feltárásának módszerei

2024-11-13T17:06:39+00:00

A munkaerőpiacon kifejezetten nagy az igény a STEM-szakokon (természettudomány, informatika, mérnöki tudományok és matematika) végzettekre mind hazai, mind nemzetközi szinten. Az említett területeken azonban csak az egyetemisták kis hányada folytat tanulmányokat, és közülük is sok hallgató lemorzsolódik (OECD, 2023). A felsőoktatásban a lemorzsolódás csökkentésének céljával egyre több kutatásban alkotnak előrejelző modelleket, melyek a valószínűleg lemaradó hallgatók prospektív azonosítását szolgálják. Narratív szakirodalmi áttekintésünk célja azon kognitív változók (pl. középiskolai tanulmányok, előzetes tudás) azonosítása volt, amelyek az eddigi kutatásokban a STEM szakokon vagy kurzusokon készült prediktív modellekben szignifikáns hatásúnak bizonyultak; így a leendő kutatásokban érdemes lehet azokat tovább vizsgálni, illetve felzárkóztató programokat alapozni rájuk. Az elérhető, kifejezetten gazdag szakirodalomból az elmúlt 30 évet tekintettük át. Feltárásunk legfontosabb eredményei, hogy (1) míg az adott szak vagy kurzus tárgyi tudása változó szerepet kap, a matematika szerepe minden kutatásban megjelenik; (2) a meglévő kutatásokban készített modellek összetettsége rendkívül változatos, a leíró statisztikától egészen a gépi tanulásig; (3) egyes modellekben nem a kognitív változóknak volt a legnagyobb hatásuk, hanem néhány nem-kognitív változónak; illetve (4) tanulság a jövőbeli kutatások számára, hogy a modelleket nemcsak megépíteni, hanem a minta egy részén tesztelni is kell. A tanulmányban közölt eredmények alapját képezhetik további, konkrét STEM területekre vonatkozó szisztematikus szakirodalmi áttekintéseknek, valamint hozzájárulhatnak az egyetemi lemorzsolódást csökkentő pedagógiai, módszertani fejlesztések kidolgozásához.

A szenzorosság és az ADHD kapcsolata és hatásuk az általános iskolai tanulmányra

2025-01-07T09:17:28+00:00

A szakirodalmi tanulmány célja, hogy rámutasson a szenzoros feldolgozási zavar (SPD) és az ADHD (Attention deficit and Hyperactive disorder) kapcsolatára és az általa kialakult komorbid zavarokra. A tanulási nehézségek első sorban a tanulót magát és családját érintik, következő szinten az osztálytásrakat, tanárokat és az iskola életét is befolyásolják. Nem mehetünk el szó nélkül az egyéni nehézségek mellett, mert az iskolából kilépve társadalmi szinten is nehézségeket okoz, mind a szociális területeken, mind az egészségügy területén is. A felismert probléma lehetőséget ad a fejlesztésre, valamint a további nehézségek kialakulásának megakadályozására. Fontos tudomásul venni, hogy az érintett a tanulók nehézségei összefüggenek, így fejlesztésük adekvátabbá válik. Az ADHD-s gyermekek 64%-az érintett szenzoros feldolgozási zavarban, míg az ADHD-ben nem érintett populációnak mindössze 5%-a. A tanulási zavarok komorbiditása ADHD esetén 70%. Nagyon magas a depressziós és a szorongásos zavarok aránya, elérheti az 50%-ot. A kutatások rámutatnak, hogy a szenzoros integráció és az ADHD közötti kapcsolatot a végrehajtó funkciók, pontosabban a gátlás és a munkamemória közvetíti. Az érzékszervi feldolgozási nehézségek korrelálnak az ADHD súlyosságával, valamint a komorbiditás profiljával is. A kutatások kiemelték, hogy az Autizmus spektrumzavar (ASD) gyakran együtt jár az ADHD-vel, és ebben az esetben az egyensúly és a mozgás területét kivéve minden szenzoros funkcióban a leggyengébb eredményeket vonzza. Jelenleg 70000 főre becsülik az ADHD-s tanulók számát Magyarországon, így az ő oktatásuk, ellátásuk, fejlesztésük nagy kihívás a jelenlegi iskolarendszer számára.